Beszélgessetek Istennel és egymással a házasságotokért
Beszélgessünk a házasságunkért! – A Házasság hete mottójára alpozva szerveztünk ráhangoló lelkinapot közel hetven házaspár számára 2025. február 1. – jén a csíksomlyói Jakab Antal Házban.
A rendezvény első előadója a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Plébánia plébánosa, Tamás Barna volt. Tanításában többek között arra hívta fel a házaspárok figyelmét, hogy Isten nem olyan, mint mi: Ő soha nem a fölöslegéből ad nekünk, hanam a lényegéből, hiszen Ő maga a szeretet.
Kertész Marika és Tibor, a Családpásztor Evangelizációs Szolgálat munkatársai kommunikációs technikák ismertetésével és a Szentírás szavaival bátorították a házaspárokat az egymás fele fordulásra, egymás türelmes meghallgatására és támogatására: „Mindenekelőtt szeressétek egymást figyelmesen, mert a szeretet befedi a bűnök sokaságát.” 1 Péter 4,8
A délelőtt további részében két házaspár tanúságtétele hangzott el.
Pongrácz Timi és Józsi Gyergyószentmiklósról megosztásukban arra is rámutattak, hogy amikor emberileg már nem megy az egymásra hangolódás, a jó Isten miként mozdítja ki őket ezekből a helyzetekből: „Ezt mi úgy éljük meg, hogy alánk nyúl és kiemel, hűséges Istenként „harcol értünk””.
A Szentegyházán élő György-házaspár, Ida és Attila arról meséltek, hogy mindennapjaik eseményeiben hogyan próbálják felismerni Istent. „A Vele való kapcsolat, a rendszeres igeolvasás az alapja annak, hogy tudunk egymáshoz is kapcsolódni. Ha Isten elé megyünk a gondjaikkal, Ő mindig jön a megoldással.” – hangsúlyozták a tanúságtételükben.
Ebéd után a házaspárok a Tuzson Erika, kézdivásárhelyi táncoktató által vezetett táncos foglalkozáson vehettek részt. A fokozatos kapcsolódást megkívánó táncos „időutazást” Korda György-dalokra építette fel. Fontos volt, hogy szemtől szemben, egymás tekintetét állva és benne elmélyülve, majd egymáshoz közeledve, illetve távolodva, az életet képezzék le a tánc nyelvére.
„Néha buta dolognak tűnhet, de a házasságban meg kell kérdezni azt is, amire már tudjuk a választ. Ki kell mondani, félek, hogy elveszítelek, kérni, hogy maradj még és megvallani, hogy alig vártam, hogy megfogjam a kezedet.” – foglalta össze a „táncterápia” üzenetét az oktató.
A páros és a kiscsoportos beszélgetések során lehetőségük volt egymással és más párokkal is megosztani a felismeréseiket és az elhatározásaikat annak kapcsán, hogy az elhangzottakból mit lehetne életre váltani.
A lelkinap a Csíki Szabolcs csíkdelnei plébános által bemutatott szentmisével zárult.
A szentmise keretében sor került a házassági fogadalmak megújítására, illetve a gyermekeket váró illetve gyermekre vágyó házaspárok megáldására is.
A résztvevő házaspárok beszámolóiból:
„Fiatal házasokként fontosnak tartjuk az ilyen rendezvényeken való részvételt. A mai alkalom is rengeteg pluszt adott nekünk. Amit mégis kiemelnénk, az az, hogy házastársunk szeretete az Isten szeretete is, és ez fordítva is igaz: Isten a házastársunkon keresztül is tud szeretni minket.
A tanúságtevő házaspárok ráébresztettek arra, hogy a kettőnk között levő konfliktusok nagyrésze abból ered, hogy nem megfelelően kommunikálunk. Viszont bármikor jobbá tudjuk tenni a kapcsolatunkat, és mindig van segítségünk, soha nem maradunk egyedül.” (Gál Rebeka és Ákos, Sepsiszentgyörgy)
„Isten kegyelméből egy gazdag lelkinapon vehettünk részt. Tamás Barna atya tanítását nagyon a szívünkbe zártuk. Szépen és érthetően levezette a két főparancs lényegét számunkra, úgy mint egyének és úgy mint házastársak – az Isten és emberszeretét (jelen esetben a hazaspárunk szeretetét). Számomra nagy felismerés volt, az hogy ha a társamat szeretem, akkor Istent szeretem, vagyis a házastársi szeretet az Istenszeretet fokmérője. (Mónika) Az előadók és tanúságtevők őszinte megosztásaiból, jó példáiból a mi házasságunkba is beépíthetünk. Csíki Szabolcs atya tanításából a társunk, mint jobbik felünk szép gondolatát zártuk a szívünkbe. (Zoltán)” (Kató Zoltán és Kató-Szőke Mónika, Bukarest)
„Úgy érkeztünk a programra, hogy már nagyon éreztük, hogy nem vagyunk egymásra hangolva, nagyon bele voltunk kavarodva a mindennapokba és ez meglátszott a kettőnk közötti intimitás milyenségében is. Az első szembeforduló, egymás szemébe néző megosztásos feladatnál már tudtam, hogy jó helyre csöppentünk, és azt látom, hogy mindkettőnk számára építő volt a nap, a sok átbeszélendő kérdésekkel teli előadások, a ti gyakorlatias tanácsokkal teli tanításotokkal az èlen, segítettek újra beszélgetést kezdeményezni és nyitani egymás fele sok mindenben. Külön kiemelném a szentségimádást és a szentmisét is, ami segített az Isten fele újra odaforduláshoz, együtt. A szentmise nagyon megérintett, mert rólunk házaspárokról/hoz szólt, és az egymásért való imádkozás a végén volt a csúcsélmény, ott már mindketten könnyeztünk. Érzem azóta is, hogy újra rezonálni tudunk úgy igazán egymással, az összhangot kettőnk között és az újra vágyakozó szeretetet egymás fele!” (László Szabolcs és Júlia, Székelyudvarhely)
„Tamás Barna atya az előadás kezdetén azt kérdezte: »Hány évet szeretnél élni?« és a hátralevő időben mi a legfontosabb számodra, mit kell még megtegyél az Istennel, a pároddal való kapcsolatodért? Mindenképpen Isten után a párunk a legfontosabb. Töltsünk vele időt és úgy szeressük őt, ahogy neki jó. A szeretetnyelvek nagy segítséget jelentenek. Amire sosem gondoltunk még: mi Isten szeretetnyelve? Ahogyan szeretem páromat, szüleimet, gyerekeimet, Egyházamat, úgy szeretem Istent is.
Kertész Tibor és Marika előadásukban hangsúlyozták, hogy ne legyen megszokott, természetes, hogy a társunk mellettünk van. Vegyük észre a társunk kimondatlan vágyait (általában férfiaknak nehezebb ez). Az egymásra szánt minőségi időt nem lehet megspórolni. Minden nap legyen egy fél óra, amikor egymásra figyel a pár. Konfliktusainkat ne seperjük a szőnyeg alá, hanem megfelelő időzítéssel próbáljuk azokat megbeszélni anélkül, hogy okolnánk a társunkat, énüzenetekkel, pl. »Nem figyelsz rám« helyett »Szeretném, ha meghallgatnál«.
A tanúságtevő házaspárok megérintettek személyes példáikkal. A családi ima, a házastársi beszélgetések fontosságára hívták fel a figyelmünket. Még a családi házirend fontossága és annak megtartó ereje is szóba került. Útravaló: 5H – Hit, Humor, Hűség, Hála és Hallgatás.” (Antal Levente és Enikő, Felsőboldogfalva)
Tetszett ez az írás? Ha igen, add tovább egy megosztással!
Facebook
Twitter
WhatsApp
Email
Print
2022 © Családpásztor Evangelizációs Szolgálat
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
