Érintsd meg a lelkem, édesanyám!
Október 12.-én, szombaton, 25 anya-lánya páros részvételével tartottunk lelkinapot Gyimesközéplokon, amely az „Édesanyám, érintsd meg a lelkem!” mottó köré szerveződött.
Az ismerkedést követően az édesanyák a Családpásztor Evangelizációs Szolgálat munkatársának, Kertész Marikának az előadását hallgathatták meg, aki arra világított rá, hogy miként adhatnak egy jó lelki örökséget a lányaiknak.
„A lányainknak egy olyan édesanyára van szükségük, aki elégedett és kiegyensúlyozott, aki el tudja fogadni és szereti önmagát, aki irgalmas elsősorban saját magával szemben. Ebben Isten tud nekünk segíteni, ha készek vagyunk elidőzni a jelenlétében. Ő tud minket elég jó édesanyává formálni, Ő meg tud gyógyítani az anyasebekből, meg tud szabadítani az állandó önmarcangolástól, önvádtól, hogy bele ne ragadjunk a keserűségbe, a frusztrációba.” – hangsúlyozta az előadó.
Az előadás ideje alatt a lányok számára műhelymunka zajlott Damó Beáta és Balázs Marika pedagógusok vezetésével.
„A műhelymunka kezdetén a mottó kapcsán beszélgettünk, ezzel is közel kerülve a lányok lelkéhez, hogy önmaguknak megtudják határozni, hogy mivel is érinti meg az édesanyjuk a lelküket. Ezt kiscsoportokban részletesen kérdések alapján beszéltek át a lányok, majd egymáséból szemelgetve hozták a közösbe, ezzel még inkább megismerve egymást. A műhely második felében egy rövid történet hangzott el, amelyben az édesanya állandó kísérő szeretetetén volt a hangsúly. A történet kapcsán arról is szó esett, hogy mi mindent köszönhetnek a lányok az édesanyjuknak. Ezt követően egy levélben mindenki leírta, hogy miért hálás az édesanyjának, illetve, hogy mit szeretne kérn tőle.” (Balázs Marika foglalkozásvezető, Gyimesközéplok)
„A foglalkozás során a sokszínű lányos és nőies jellemzőkkel, sajátosságokkal játszottunk: lányos tárgyak és színes kendők segítségével lányos szokásokat, mozdulatokat jelenítettek meg a kislányok. Kihangosítottuk, hogy megerősödhessünk benne: lányként nemcsak nagyfokú érzékenységünk különleges, hanem szavaink varázsa is, amelyekkel parancsolunk, gyógyítani, vigasztalni, ha kell, uralkodni tudunk; ugyanakkor bájos szépségünk is elbűvöl sokakat. A táltos kanca és a libapásztorlány című mese rövid változatából azokat, a tündérkeresztanyától kapott áldásokat jártuk körül, amelyek a libapásztorlány egész életét gazdaggá, sikeressé, boldoggá tették: bájosság, ragyogó szem, tündöklő arc, hatásos beszéd, sudár termet, boldogság. A tevékenység végén édesanyjuk érintéséből kapott saját hétszépségüket jelenítették meg a kislányok egy padlóképben.” (Damó Beáta foglalkozásvezető, Kézdivásárhely)
A nap további részében lehetőség adódott közös beszélgetésre, sőt még kézműveskedésre is.
A nap egyik kiemelkedő programpontja volt a közös tánc, amikor az anyukák és lányaik újraélhették a szülés és születés katarktikus élményét, az első találkozást, majd ezt követően a kiskamaszkor kihívásaival nézhettek szembe, az anyukák picit „felvehették a lányuk cipőjét”, majd áldást kérve és kapva a Mindenségbe kapcsolódhattak bele ígéretet téve egymásnak, hogy megőrzik a békét a rájuk váró úton. Mindezt a Tuzson Erika Tünde kézdivásárhelyi táncoktató vezetésével tapasztalhatták meg.
A lelkinap a Ft. Málnási Demeter gyimesközéploki plébános által celebrált szentmisével zárult, aki prédikációjában a Szűzanya példáját, önfeláldozó szeretetét állította példaként az édesanyák elé.
A résztvevő édesanyák és lányaik beszámolóiból:
„A lelkinap felépítését illetően változatos és testet-lelket egyaránt megmozgató volt. A tanítás illetve személyes megosztás, amelyet Kertész Marika előadásában hallhattunk, mélyre vitt engem. Sikerült alaposabban rátekintenem a kislányommal való kapcsolatomra. Ennek fényében másképpen jutott el hozzám a 2Kor 12,9 igevers. Isten megértette velem, hogy az Ő ereje a gyöngeségben lesz teljessé. Nagyon sokat vívódok, aggódok a lányom jövője miatt (speciális nevelést igénylő kislányról van szó). Most ezáltal békesség költözött a szívembe. Ráeszméltem arra, hogy az a fontos, hogy jelen legyek, ott legyek mellette és törekedjek hiteles, Isten szíve szerinti édesanya, feleség, nő lenni, mert ezt a mintát adom tovább. Meghatóak voltak a záró szentmisén elhangzó áldások.” (Fehér Császár Ildikó, Csíkszentgyörgy)
„Az anya-lánya lelkinapon azt szerettük a legjobban, hogy együtt lehettünk. Bármit tettünk: tanítást hallgattunk, beszélgettünk, játszottunk, táncoltunk, kézműveskedtünk, testközelben voltunk egymással, foghattuk egymás kezét, és gyakran suttogtuk egymásnak: szeretlek. Köszönjük a lehetőséget!” (Damó Beáta és Ilka, Kézdivásárhely)
„Helyi résztvevőként kapcsolódtam be az anya-lánya lelkinap programjaiba, melynek mottója így hangzott: Édesányám, érintsd meg a lelkem! Első olvasatra a mottó az én lányaimmal való kapcsolat milyenségét, hogyanját juttatta eszembe. A szombati programok alkalmával azonban más vetületei is kibontakoztak ennek a mondatnak. A hangsúly a saját lányainkkal való kapcsolaton volt, összefüggésbe hozva a saját édesanyánkkal-, illetve az égi Édesanyánkkal való kapcsolattal. Ez utóbbi összefüggésre főként a programzáró szentmise prédikációja világított rá.
Tartalmas, érzelmekben gazdag, sok kreativitással megtűzdelt nap volt. Tömören beszámolni a programokról nem egyszerű, azonban a következő mondattal írnám körül a szombati nap tapasztalatait, megéléseit: az ilyen alkalom lehetőséget ad arra, hogy igazán ünneplőbe öltöztessük lelkünket, levetve – ha kis időre is – lelkünkről a megporosodott hétköznapok eseményeit, teret engedve az érzelmi szálak megerősítésére, ez esetben édasanya és lánya között.” (Sárig Mónika, Gyimesközéplok)
„Kilenc éves lányommal vettünk részt ezen a lelkinapon és nagyon pozitív élményekben volt részünk. Különös érdeklődéssel hallgattam az előadást, amelyben szó esett az »ideális« anya-lánya kapcsolatról. Nagyon megérintett az, hogy az édesanyánkkal való kapcsolatunk, a tőle látott minta mennyire befolyásolja a lányunkkal való kapcsolatunkat is. Rádöbbentem, hogy mennyi hiányosságom van ezen a téren. Bízom azonban abban, hogy a Mindenható Isten kegyelmével és kitartással sikerülhet mindezeket korrigálni, pótolni. A végén készült karkötő az »Értékes vagy!« felirattal mintegy biztatásként szolgál arra az esetre, ha csüggednék vagy feladnám a lányom/gyermekeim terelgetését az Isten terve szerinti úton. Hálás vagyok, hogy ott lehettünk, köszönet a szervezőknek!” (Molnár Mária Ibolya, Gyimesközéplok)
„A lelkinap nagyon jó volt, mert el tudott mélyülni a kapcsolatom édesanyával. Neki sikerült megérintenie a lelkem, és ez annyira jól esett, hogy bárcsak minden nap csak az enyém lehetne anya, vagy bár ez az érzés!” (Sass Anikó, Csíkkozmás)
„Tudatosan próbálok figyelni, hogy minden gyerekünkkel töltsek minőségi időt. Ezért mentünk el erre a lelkinapra is, hogy a legnagyobb lányommal »kettesben« lehessünk, és együtt is találkozzunk a jó Istennel. Kegyelem és áldás volt a lelkinap minden pillanata, ahogy megérintett minket az Úr, és ahogy egymást is megérintettük, átöleltük. Úgy érzem, megtelt a lelkem szeretettel, igazi találkozásban volt részünk, és a lányommal való kapcsolatba Isten is bekapcsolódott. Imádkozom azért, hogy ez a hármas kötél soha ne szakadjon el!” (Sass Mónika, Csíkkozmás)
Tetszett ez az írás? Ha igen, add tovább egy megosztással!
Facebook
Twitter
WhatsApp
Email
Print
2022 © Családpásztor Evangelizációs Szolgálat
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
