Kapcsolatépítés édesanyákkal és lányaikkal
A tavalyi gyimesközéploki anya-lánya kapcsolatépítő után második alkalommal szerveztünk anya-lánya lelkinapot édesanyák illetve 8 és 12 év közötti lányaik számára. A lelki programnak a sepsiszentgyörgyi Szent József Plébánia adott otthont, amelyre 40 anya – lánya páros érkezett, nemcsak a háromszéki megyeszékhelyről és a közeli településekről, hanem távolabbi helységekből, Szovátáról és Szászrégenből is.
Kertész Marika, a Családpásztor Evangelizációs Szolgálat munkatársa előadásában többek között arra bátorította a jelenlevő édesanyákat, hogy Isten szeretete által megérintett nőként legyenek jelen a lányaik életében, engedve azt, hogy a mennyei Atya kigyógyítsa őket frusztrációikból, az esetleges önvádból.
„A lányainknak egy olyan édesanyára van szükségük, aki kiegyensúlyozott, aki szereti önmagát a hiányosságai ellenére, aki irgalmas önmagával és másokkal szemben is. Isten az, aki elég jó édesanyává tud bennünket formálni, aki kigyógyít az anyasebekből, megszabadít az állandó önmarcangolástól, hogy bele ne ragadjunk a keserűségbe. Ugyancsak Ő az, aki segít jó döntéseket hozni, és úgy kísérni a lányainkat, hogy felnőve majd az Isten által számukra megálmodott helyükre kerüljenek. Csak így lesznek igazán boldogok.” – emelte ki az előadó.
Eközben a lányok két korcsoportban foglalkozáson vehettek részt.
Demeter Zsuzsa óvodapedagógus, aki a 8 és 10 év közötti lányok számára tartott foglalkozást, így összegzett:
„Mély, örömteli és bensőséges érzelmeket felszínre hozó volt a lányokkal az együttlétünk. Úgy építettem fel a foglalkozás mozzanatait a Franz Kett-féle egységes-értelemorientált pedagógia elemeit felhasználva, hogy hangsúlyos szerepet kapjon az édesanyával való szeretetkapcsolat fontossága és ezzel együtt az Istennel és az önmagukkal való egészséges kapcsolat is. Arra figyeltem, hogy megerősödjön bennük az a tudat, hogy létünk szeretetből, az élet fölötti örömből, kapcsolatokból, és az ezekből fakadó cselekedetekből, a Mennyei Atya szeretetéből táplálkozik. A közös tevékenykedés, az alkotás öröme bizalomra nyitott meg egymás iránt és hálára, a szeretet megélésére indította a szíveinket.”
Tölgyesi Rika plébániai munkatárs, aki a 11 és 12 éves lányokkal volt együtt, kérdésünkre válaszolva, így összegezte a megtapasztalásait:
„A 19 fős kiskamasz lányok csoportjában nagyon meghitt, őszinte beszélgetés alakult ki az anya-lánya kapcsolatról, annak ellenére, hogy idegenek voltunk egymásnak. Megtapasztaltuk az öröm és a fájdalom könnyeit, a hálát, az együttérzést, az ölelést. Egyértelművé vált számomra, hogy a »kemény«, lassan már kamaszodó lányok nagyon vágynak arra, hogy az édesanyjukkal több időt tölthessenek.”
Ebéd után egy kis táncos időutazásra került sor Tuzson Erika kézdivásárhelyi pedagógus, táncoktató vezetésével, amikor az anyukák és lányaik újraélhették a szülés és születés élményét, majd a kiskamaszkor kihívásaival nézhettek szembe, ígéretet téve egymásnak, hogy megőrzik a kapcsolatuk békéjét.
Ezt követően az édesanyák és lányaik megoszthatták egymással a felszínre kerülő emlékeket, újra átélve egy-egy felejthetetlen életpillanat szépségét.
A lelkinap az Ilyés Zsolt plébános által bemutatott szentmisével zárult, aki az aznap ünnepelt Árpád-házi Szent Margit életének néhány mozzanatát állította követendő példaként a résztvevők elé.
A résztvevő édesanyák és lányaik beszámolóiból:
„Tizenegy éves kislányommal vettünk részt az „Édesanyám, érintsd meg a lelkem!” mottóval meghirdetett anya-lánya lelkinapon, amire ő első kérdésemre igent mondott. Kertész Marika tartalmas tanúságtételében a hangsúly az anya-lánya sőt a saját anyukánkkal való jó kapcsolaton volt, ami csak Isten segítségével jöhet létre. Mélyen megható, érzelmekben gazdag, lelkileg feltöltő pillanat volt az egymásnak írt levelek átadása és felolvasása, amit ölelések, puszik és örömkönnyek követtek. A szentmisén igazi áldás volt a kislányom megáldása, a lelkem mélyére hatolt az ő kis kezének áldása.” (Máthé Tímea, Sepsiszentgyörgy)
„Különösen tetszett a csoportos tevékenység, a mese, a levélírás édesanyámnak. Jó volt leírni és elmondani neki, hogy mennyire szeretem. A terápiás táncban pedig a legjobb rész az volt, amikor anya szólított és előbújtam, ő pedig szorosan magához ölelt.” (Máthé Adrienn, Sepsiszentgyörgy)
Csilla: „»Édesanyám érintsd meg a lelkem« – Ki ne vágyódna erre az érintésre? Különösen, ha lehetőség van, hogy részt vegyünk egy ilyen csodálatos anya-lánya lelkinapon. Amikor Nóra lányommal megosztottam a jó hírt, azonnal igent mondott rá és izgatottan, imádkozva készültünk. Ami engem különösen megérintett a tanításban, hogy felelős vagyok a gyermekeim boldogsághoz vezető útjáért. Ez már ott meg is mutatkozott Nóra életében, mert ez a lelkinap lehetőséget adott neki a boldogsághoz. Nagyon sok értékes útravalót kaptam pl. azt a felhívást, hogy írjam össze: melyek azok az értékek, amelyeket át szeretnék adni a gyermekeimnek? »Bizony az Úr ajándéka a gyermek,az anyaméh gyümölcse jutalom.« – Jutalom volt látni az édesanya-társakat és lányaikat, ahogyan örültek, mosolyogtak, egymás szemébe nézve, könnyeikkel küszdködve. Mindez csodálatos ajándék volt. Jutalom azért, hogy édesanyja lehetek négy csodálatos gyermeknek. Köszönöm a Kertész házaspár értékes szolgálatát és kívánom életükre a Jóisten áldását.”
Nóra: „Nagyon tetszett az időutazás, amikor arra az időszakra emlékeztünk, mikor az anya méhében voltam, megtapasztalva egy kicsit abból, hogy milyen lehetett odabent. A szívecske készítés is tetszett, amivel megleptem anyukámat, mert azáltal ki tudtam mutatni mennyire szeretem. A közös beszélgetések nagyon jók voltak, sokat nevettünk.” (Bokor Csilla és Nóra, Szováta)
Enikő: „Első alkalommal vettünk részt anya-lánya lelkinapon a tizenegy éves kislányommal. Mély élmény volt vezetve újra visszaemlékezni születése pillanatára. Úgy ölelni át, mint akkor, aki mostanra már kamaszodó, érzékeny, őszinte, sokszínű, szeretni való, énekes pacsirtává bontakozott ki. Megértettem, hogy a boldogságuk fele vezető útért vagyunk felelősek mi, édesanyák. A mennyei Atyánktól kell kérnünk bölcsességet gyermekünk neveléséhez. Eléje kell élni azokat az értékeket, amelyeket át szeretnénk adni neki.”
Kamilla: „Nagyon tetszett a csoportos beszélgetés, ahol meghallgattak, és őszintén beszélhettem. A kiskorom felelevenítése is jó volt, amikor anyukám mesélt, hogy milyen cuki, aranyos, vicces kislány voltam. Árpád – házi Szent Margit királylány példáját viszem magammal, alázatát, kedvességét, szerénységét, amelyet még 800 év után is emlegetnek.” (Balogh Enikő és Kamilla, Oroszhegy)
„A nyolc éves kislányommal egymás szemébe nézve tudtuk kimondani érzéseinket, hálánkat, köszönetünket, és azokat könnyes szemmel, néha halk zokogásban, egymást megölelve átélni. A mindennapok rohanásaiban ezeket a pillanatokat ritkábban éljük át.
A nap folyamán több alkalom is adódott arra, hogy kislányomnak elmondjam a jó tulajdonságait, értékeit, hogy milyen fontos ő számomra és mennyire örülök annak, hogy én lehetek az édesanyja. Isteni ajándék ő, amiért kimondhatatlanul hálás vagyok. A sok ölelkezés közben, kislányom meg is jegyezte: »Anya ma nagyon sokat ölelkeztünk!« Nagyon jóleső érzés volt látni, ahogy gyermeki őszinteséggel megélte a nap minden eseményét. A legmeghatóbb pillanat talán az volt, amikor elolvastuk az egymásnak írt leveleket. Idézek belőle: »Te vagy a legjobb édesanya a világon, legyél mindig kedves és bátor.« »Beragyogod életünket a figyelmességeddel, a kedvességeddel, a szereteteddel, tudd, hogy mindig ott leszek és támaszod leszek mindenben«. Köszönöm hogy ilyen szép napot tölthettünk el, és megtudtuk érinteni egymás lelkét.” (Zolya Piroska, Tusnádfürdő)
Tetszett ez az írás? Ha igen, add tovább egy megosztással!
Facebook
Twitter
WhatsApp
Email
Print
2022 © Családpásztor Evangelizációs Szolgálat
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
