„Hálásan köszönjük, hogy megszervezésre került a házaspárok lelkinapja, nagyon tartalmas és tanulságos nap volt számunkra. Amint megláttuk, hogy a megbocsátás lesz a fő téma, azonnal jelentkeztünk, mert úgy véljük, hogy a házasságban, a családban, a baráti kapcsolatokban mindig szükség van a megbocsátásra ahhoz, hogy békességben, szeretetben tudjunk élni. Köszönjük, hogy a tanúságtevők is őszintén elmondták, milyen nehézségekből tudta kivenni őket az Isten, miután átadták neki a sérüléseiket, sebeiket, problémáikat, és ezáltal hogyan tudtak megbocsátani egymásnak. A tanításban elhangzott, fontos hogy helyesen fejezzük ki egymás fele a haragunkat azért, hogy ezután megbocsáthassunk egymásnak. A megbocsátás döntés, amit elsősorban önmagam lelki békéért kell, hogy meghozzak! Amikor megbocsátok, emlékeztetem magam, hogy Isten is megbocsátott nekem és így Isten irgalmából tudok megbocsátani és kiengesztelődni házastársammal, embertársaimmal. Elhatároztuk, hogy a lelkinapon hallottakat magunkkal visszük, hogy egy békésebb családi életet élhessünk. Isten áldását kívánjuk mindannyiunk életére!”

„A házaspárok sok apró és sokszor fontos dolgokat vitatnak meg egymással, de nem mindig kerül elő a másik hobbija, vagy az, hogy mit miért csinál úgy a társam. A pörgő kisgyermekes lét nem is mindig ad helyet annak, hogy kivesézzük a dolgokat. A lelkigyakorlat lehetőséget adott a személyes találkozásra, egymás meghallgatására, a közös imádságra és mindezek által megvizsgáltuk a kapcsolatunkat, hogy milyen is a megbocsátás közöttünk és gyermekeink fele. Tanultunk a Szentírás szavai által, a tanúságtevőktől és a lelki atyák szavaiból is. Jó volt figyelni egymásra és a jó Istenre is. Nagyon megerősödött bennünk, hogy olyan Istenünk van, aki harcol értünk, azért, hogy megmaradjanak a házasságaink és gyógyít, hogy minden területen növekedhessünk.”

„Nagyon jó volt a lelkinap, jót tett a kapcsolatunknak, hogy részt vettünk rajta. Sok mindent felismertünk, hogy mi az, amit nem jól csinálunk, ilyen például az, hogy ha kimondom, hogy megbocsátok, de egy későbbi vitában felemlegetem a régebbi dolgokat, amiket már »megbocsátottam«, akkor azok igazából nincsenek megbocsátva. Egy másik felismerésünk az volt, hogy a házasság célja nem az, hogy magam körül forogjak és mindig az én igényeim legyenek a középpontban, hanem a másik fél, hogy őt tegyem boldoggá. Az utóbbi időszakban ezt elfelejtettük, és jó volt újra emlékezni erre. Sikerült egy beszélgetés során Jézus jelenlétében, imában megbocsátani egymásnak, és letenni mindazt a felgyűlt haragot, amit eddig magunkban hordoztunk. Olyan tanúságtételeket hallhattunk, amelyek nagyon bátorítóak voltak, és megerősödött bennünk az, hogy bármennyire is nehéznek és véget-nem-érőnek élünk meg egy-egy veszekedést, Isten bármilyen mélységből ki tud emelni és helyre tud állítani.”

A program során kaptunk egy olyan napot ajándékba, amikor minőségi időt tölthettünk egymással, amikor építhettük a kapcsolatunkat, tanulhattunk másoktól. Túlpörgött, rohanással teli világunkban egymásra halmozhatjuk a sérelmeket és ha nem fordítunk elég figyelmet arra, hogy milyen irányba tartunk, több sebből vérezhetünk. A szeretet a házasságban csak úgy válhat tökéletessé ha tudunk bocsánatot kérni és megbocsájtani. Jó volt azzal szembesülni, hogy a sebeinkkel nem vagyunk egyedül, hanem kérhetjük Isten segítségét a kiengesztelődés folyamatában.

„Hetvenszer hétszer" (Mt. 18, 21). – ez a Szentírási rész több alkalommal is elhangzott a Családpásztor Evangelizációs Szolgálat által szervezett lelkinapon. A házaspároknak tartott programon sok olyan kegyelemben, áldásban volt részünk, melyek által lelkileg gazdagodtunk. Nyitott szívvel végighallgatva az előadást és a tanúságtételeket, a Szentlélek vezetésével megtanultuk, hogyan kell helyesen megbocsátani házastársunknak és minden embernek, aki megbántott vagy fájdalmat okozott nekünk. Nem elég egyszer, mint azt eddig gondoltuk, hanem annyiszor kell, amennyiszer szükséges, az is lehet, hogy pontosan „hetvenszer hétszer". Valójában nem könnyű irgalmasnak lenni, de Isten segítségével lehetséges. Akarjunk szívből megbocsátani! Legyünk elsők a megbocsátásban! Bátran, őszinte szeretettel, mosolyogva nyújtsuk kezünket a másik ember fele, pontosan úgy, ahogy az Úr Jézus nap mint nap kinyújtja felénk segítő szent kezét! A megbocsátás az erős emberek tulajdonsága. Ezért tehát legyünk lélekben erősek, hittel kérjük Isten segítségét, hogy a rosszra mindig jóval tudjunk felelni, és szívből meg tudjunk bocsátani minden nekünk okozott sérelmet, fájdalmat, mindazt, amit ellenünk vétettek. Ha így teszünk, mennyei Atyánk is megbocsát nekünk!