Konfliktusainkból továbblépni
A Családpásztor Evangelizációs Szolgálat és Szent Gellért Alapítvány 2024. január 13-án apa-lánya lelkinapot szervezett a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánián. A kapcsolatépítő lelki programon 22 édesapa vett részt a lányával.
Egy nő életében nagyon fontos szerepet játszik az első férfi, akivel kapcsolatba kerül, és ez nem más, mint az édesapja, akitől számtalan dolgot megtanulhat, felnézhet rá, példaképként tekinthet rá.
Az apa-lány kapcsolat ugyanakkor feszültségek forrásává is válhat, és ha nem sikerül rendezni a nézeteltéréseket, azok elmérgesedhetnek, életre szólóan sebet üthetnek mindkét fél, de különösen a lányok életében.
Így lett a lelkinapunk központi témája az apa és lánya közötti konfliktusok feloldása, különösen a megbocsátás által.
A mottót a sepsiszentgyörgyi családterapeuta házaspár, Balázs Réka és Papp Adolf bontotta ki, hozta közelebb a jelenlevők számára. A téma tovább beszélése délelőtt a kiscsoportokban, majd délután a páros beszélgetés, levélírás során folyatódott, a tanúságtételek során kapott megerősítést.
A lelkinap résztvevői a Ft. Ilyés Zsolt plébános által celebrált esti szentmisén kérték Isten áldását a kapcsolatukra, terveikre. Az apa-lánya lelkinap ünnepélyes fogadalomtétellel, vacsorával és bállal ért véget.
Köszönjük a befogadást Ilyés Zsolt atyának, illetve Csiszér Csabának és György Attilának a szervezésben nyújtott segítséget.
A résztvevők visszajelzéseiből:
„Szerintem jobban rendezni tudtuk az úgymond problémáinkat édesapámmal. Sokat segített abban is, hogy egy kicsit jobban megtervezzük a közös programokat, elrendezzük a dolgainkat. Nekem például sokat segített az édesapámnak írt levél és igazából ez egy nagyon jó közös szórakozás is volt ez a nap. Közös emlékekkel is gazdagodott a kapcsolatunk. Egy előrelépés is volt és lelki feltöltődés. Kellett ez most, mert eddig nem nagyon volt ilyen közös programunk, de szerintem ez egy jó kezdet arra, hogy ezután több minőségi időt töltsünk együtt.” (Erdős Orsolya – Gyergyószentmiklós)
„Nagyon izgultam, ugyanakkor nagyon vártam a lelkinapot, mert ez volt az első ilyen jellegű programunk. Örvendek, hogy megérhettem és a legnagyobb lányommal részt vehettem rajta. Orsolyával megbeszéltük, hogy legyünk nyitottak, engedjünk a Szentléleknek, hogy munkálkodjon bennünk, a közöttünk lévő kapcsolatban.
Apaként megerősödött, hogy mekkora felelősséggel kell kezeljek minden cselekedetet, gondolatot, tanítást, viselkedést, amely a gyermekek nevelésére irányul.
Nagyon jó volt együtt táncolni, ez élmény volt mindkettőnk számára, hiszen még ketten nem táncoltunk ilyen hosszasan. Külön élmény volt számomra a levél is. Noha nem az első levelezésünk, de ennek nagyon mély töltete volt: olyan konkrét tulajdonságokat, emlékeket írtunk le egymásnak, amelyet eddig még soha. Jó volt felfedezni Orsolyában újabb tulajdonságokat, erényeket, mélységeket, amelyeket elmondása szerint tőlem örökölt. A legfontosabb és legmaghatóbb az volt számomra, amikor elmondta, hogy neki valójában nincs más példaképe, csak a szülei, az édesanyja és édesapja, és mindig felnéz ránk. Nagyon hasznos volt számunkra, és remélem, hogy jövőben Dorottya lányommal is elmehetek.” (Erdős Nándor – Gyergyószentmiklós)
„Nagyon hálás vagyok ezért a napért, mert úgy érzem jobban megismerhettem Édesapát, úgy érzem a kapcsolatunk jobb lett ez a nap által. A programok nagyon szépek és meghatóak voltak. Nagyon tetszettek az előadásból az új dolgok, amiket megtudtam. Nem is gondoltam volna, hogy egy kisbabához ugyanolyan közel áll az édesapja is mint az édesanyja, pedig igen. Tetszett a közös séta, a levélírás, a külön töltött program, a tanúságtételek és a tánc. Nekem nagyon jól telt a nap, megérte eljönni.” (Farkas Dorottya – Székelyudvarhely)
„A 14 éves lányommal nagyon vártuk az apa-lánya napot, tudatosan iratkoztam be és a beiratkozástól kezdve még inkább készültünk.
Ahogy megérkeztünk a helyszínre azonnal magával ragadott a rendezvény lelkisége, a sok kedves arc és az apák arcára kiült büszkeség látványa.
A program a pár és családterapeuta házaspár előadásával kezdődött. Az általuk érintett párkapcsolati témákkal részben már találkoztam, foglalkoztunk, kínlódtunk is velük a feleségemmel éveken keresztül. Azonban ilyen tömören, frappánsan, szabadon megfogalmazva ezeket a témákat nem halottam. Óriási szabadságérzés töltött el, emellett meg folyamatosan csodálkoztam a lányomon, hogy a számomra is nehéz párkapcsolati témákat érti, érdeklődik irántuk, véleménye van rólunk és nagyon figyel.
Az előadók négy gondolata fogott meg különösen:
1. Mi férfiak is ugyanolyan arányban rendelkezünk érzelmi intelligenciával mint a nők, pedig meg voltam győződve, hogy a nők toronymagasan állnak fölöttünk ebben a témában. Mi nem az érzéseink, érzelmeink kifejezésében jeleskedünk, hanem az önbizalmat, asszertivitást (a validálást, az elfogadást, az elismerést) visszük a kapcsolatba.
2. Én hiába beszélek szépen a lányommal és hordozom a tenyeremen, mert ha az Édesanyját nem értékelem, akkor a lányom sem fogja értékelni saját magát
3. Van egy szerepünk az életben amiben nem vagyunk lecserélhetőek – ez a szülői szerep. Akkor is, ha együtt neveljük a párommal a gyerekeket, akkor is, ha esetleg elváltan.
4. A nőiesedő lányommal kapcsolatban felmerült bennem, hogy megölelhetem-e ugyanúgy, mint kislány korában. A lelkinapon kaptam választ a kérdésemre, hogy mikor a lányomat megölelem, akkor a benne levő kislányt ölelem és nem a nőt.
Együtt örürültünk a lányommal az egymásnak írt levélnek, a közös sétának, beszélgetésnek. Az esti ünnepélyes fogadalomtétel, az áldás és a táncmulatság volt a koronája a napnak. Ugyanakkor végig megható volt látni a férfitársak arcára kiült büszkeséget.” (Farkas Imre – Székelyudvarhely)
„A lelkinap óta kevesebb köztünk a nézeteltérés. Közös programokat találtunk ki, amit meg is valósítottunk. Meg tudtunk olyan dolgokat beszélni, amire itthon nem jut elég idő. Az apa-lánya lelkinap számomra egy nagyon jó lehetőség volt” ” (Péter Adél – Székelyudvarhely)
„Az apa-lánya lelkinap egy nagyon jó lehetőség volt, hogy a középső lányommal minőségi időt töltsek, amit már amúgy is nagyon akartam. Az előadás, amit együtt hallgattunk végig, úgy érzem, hogy sokat segített az apaságom megélésében, sok mindenben megérintett, és olyan területeket is megmutatott, amelyekben bátrabb és tettrekészebb kell legyek. A lányom és köztem egy nagyon jó beszélgetés alakult ki az előadás kapcsán, de sokat beszélgettünk a múltról is, közös élményeket elevenítettünk fel, és terveket is szőttünk a jövőre nézve. Nagyon hálás vagyok az Istennek és a szervezőknek, hogy részünk lehetett ebben a lelkinapban.” (Péter Berci – Székelyudvarhely)
„Apukámmal mindig is közel álltunk egymáshoz és a mostani lelkinap csak még jobban erősített ezen. Nagyon jól telt a minőségi idő, amit közösen eltölthettünk és ezáltal gazdagodhattunk. Sok jó új dolgot megtudhattam és ennek hála, a jövőben kamatoztathatom ezt a tudást, hogy még szebbek legyenek az együtt eltöltött percek.” (Tölgyesi Karola – Sepsiszentgyörgy)
„Szerettem volna már a világjárvány előtt eljutni Karolával egy ilyen apa-lánya lelkinapra, csak valami mindig átvágta a tervet – pedig emlékezetem szerint ő is benne volt. A gondviselés hozta össze a mostani alkalmat számunkra, mert sok volt a kontra és kevés a pro. Mivel elég későn értesültem az eseményről, gyorsan kellett dönteni, és a mérlegelés lehetőségének hiányában a leánykám is igent mondott. Az igenje azonban neki nagy áldozatot jelentett, azt mondta, csak értem, miattam vállalta be – amit nagyon-nagyon értékelek.
Csupa ajándék volt az egész nap. Amúgy is gyönyörködöm abban a csodában, amit Isten ebben a rendkívüli leányban kivitelezett, de így, vezetve, kalauzolva még jobban kirajzolódott előttem, mekkora áldás az ő közelsége. Bár voltunk több, mint negyvenen, mégis úgy tűnt, csak ketten vagyunk Isten széles mosolya előtt. Egy picit féltettem, amikor különváltunk, és ő átvonult a lányokkal; utána viszont nem beszélt erről negatív tapasztalatként. Nem igazán kedveli a kiscsoportos beszélgetéseket.
Ebéd után séta helyett meghívott társasozni egy olyan lokálba, ahol erre számtalan lehetőség van. Ez annyira sikeres ötletnek bizonyult, hogy miatta kissé meg is késtünk a Csiszérék egymást interjúztatásáról. Vacsora után derült ki, hogy mi ketten soha nem is táncoltunk. Ezen túllépni igen nagy élményt jelentett mindkettőnknek. Köszönöm ezt az értünk, és a többi párosért való közbenjárást, a meghívott előadók ütős előadását, a jól kiválasztott tanúságtevőket, az élő zenét és Isten éltető jelenlétét! (Tölgyesi István – Sepsiszentgyörgy)
Tetszett ez az írás? Ha igen, add tovább egy megosztással!
Facebook
Twitter
WhatsApp
Email
Print
2022 © Családpásztor Evangelizációs Szolgálat
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
