Elég jó édesanya

2024. május 4-én, az anyák napja előtti szombaton, második alkalommal szerveztünk lelkinapot az édesanyák számára. Ez alkalommal a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Plébánia adott otthont ennek a rendezvénynek, amelyre 70 édesanya érkezett, többnyire Székelyudvarhely környékéről.

A nap során a résztvevők arra a kérdésre keresték a saját válaszukat, hogy milyen egy elég jó édesanya. Az esemény valamennyi történése – a délelőtti tanítás és tanúságtételek, a személyes idő az Úrral, a szentségimádás és a szentmise, a kiscsoportos és szabad beszélgetések – ehhez próbáltak kapaszkodókat biztosítani.

Elég jó édesanyának lenni
Kertész Marika, a lelkinap előadója
Péter Júlia (Székelyudvarhely) tanúságtétele
Zsombori Angella (Székelyudvarhely) tanúságtétele

„Az Úr örömét találja benned!” (Iz 62,4) – többször is elhangzott ez az üzenet a lelkinap során. Elhisszük ezt? Mi édesanyák olyan sok mindenre, annyiféle hangra figyelünk a hétköznapokban, de vajon meghalljuk-e Isten szelíd, halk hangját. Ő nem akarja, hogy a sátán vádlásai, hazugságai meggyökerezzenek bennünk, hiszen ezek megbénítanak. Nem kell magunkkal hurcolnunk a múlt rossz emlékeit, a bűntudatot, az önvádat. Nem a múltra kell összpontosítanunk, hanem a jelenre és a jövőre. El kell fogadnunk Isten bocsánatát és magunknak is meg kell bocsátanunk. Meg kell ragadnunk, amit Szent Pál így fogalmazott meg: “Elég neked az én kegyelmem, mert erőm erőtlenségben válik teljessé.” (2 Kor 12,9)

Kertész Marika

„A legnagyobb tanítás számomra az volt ezen a lelkinapon, hogy minden édesanyát Isten választott ki és Ő talált méltónak minket az anyaságra. Így ajándékozta nekünk gyermekeinket, hogy Ővele és az Ő akarata szerint neveljük. Megértettem, hogy milyen fontos minden nap az Ő áldását kérni rájuk. Érezniük kell jelenlétünket, bátorításunkat, segítségünket, de mindezt úgy, hogy közben ne telepedjünk rájuk. Segítsünk nekik felismerni Isten akaratát az életükre vonatkozólag, ugyanakkor, ha eljön az idő, tudjuk elengedni a kezüket. Egyben vigasztalást is kaptunk, hogy ne csüggedjünk, ha valamit eddig elrontottunk, mert Isten életet tud fakasztani a sebekből is gyermekeink számára.” (Bokor Jácinta, Szováta)

„Nem mindennapi lehetőség megnyílni mások előtt, mesélni és meghallgatni Isten munkálkodásainak gyümölcseit. Keresem az Istent, és kértem, hogy olyan emberekkel gazdagodhasson az életem, akik szeretettel és érdeklődéssel vannak iránta. Fontos számomra ezen az úton olyan közösségre találni, ahol bátran beszélhetek Istenről, félelmeimről, hibáimról, megtapasztalásaimról. Hiszem hogy ez a nap, az itt hallottak és átéltek mind válaszok az imáimra. Tudatosítottam, hogy nem csak én vagyok (lehetek) elesett, nemcsak én keresem az Ő útmutatását. Sokan vannak, akik hozzám hasonlóan megtapasztalják minden nap az Ő kegyelmét, jóságát és szeretetét.” (Fazakas Gabriella, Sepsiszentgyörgy)

„Nagyon biztató és biztonságot adó volt azt hallani, hogy a gyereknevelés kapcsán Isten a fővállalkozó, én pedig, mint édesanya, csak alvállalkozó vagyok és hogy Isten nem tévedett, amikor ránk bízta gyermekeinket.
Felszabadító volt tudatosítani, hogy nem kell tökéletesnek lennem, azt kell adnom a gyerekeimnek, amim van. Tévedhetek is, mert Isten életet tud fakasztani az általam okozott sebekből is, és a gyengeségeimen keresztül kerülök közelebb Hozzá.
Mélyen érintettek a tanúságtételek, sokszor magamra ismertem, és megnyugtató volt hallani, hogy nem vagyok egyedül az anyasággal járó küzdelmeimmel.
Ugyanakkor más szempontból sem vagyok egyedül, mert ott van mellettem Isten, akihez fordulhatok a problémáimmal. Imában kell hordoznom gyermekeimet, útmutatást kell, hogy kérjek tőle arra vonatkozólag, hogy mire van szükségük és szavaimmal, tetteimmel áldást kell közvetítenem feléjük.
Nagyon tetszett az a tanács, hogy „Kapcsolódj, mielőtt korrigálsz!” Úgy gondolom, ez a kulcs a kamasz gyerekeinkhez.
Végül pedig az a cél fogalmazódott meg bennem, hogy szülőként éljem Isten szeretetét a gyermekeink elé.”
 (Kovács Melinda, Székelyudvarhely)

„Nehéz szavakba önteni, hogy mennyi lélekfeltöltő, szeretetteljes percben, mennyi mosolyban, nevetésben, ugyanakkor könnyes pillanatban lehetett részem a nap folyamán.
»Elég jó anya vagyok-e?
«– sokszor kérdezzük meg mi, édesanyák ezt magunktól. Azt hiszem, hogy erre mindannyian megkaptuk a választ a lelkinap során. A Mennyei Atya bennünket szerető édesanyának álmodott meg, és olyannak alkotott, amilyennek lennünk kell. A jó Isten előtt nincs olyan, hogy jó vagy kevésbé jó édesanya, hiszen Ő mindenkit a legcsodálatosabbnak teremtett a gyermeke számára. A gyermekeinket csupán ajándékba kaptuk az Istentől, el kell tudjuk fogadni, hogy amikor eljön az idő, bátor szívvel el kell engednünk a kezüket, és bíznunk kell abban, hogy Isten mindig a helyes úton vezeti őket.” (Pánczél Anikó, Kézdivásárhely)

Tetszett ez az írás? Ha igen, add tovább egy megosztással!

Facebook
Twitter
WhatsApp
Email
Print

ADOMÁNYOD FENNMARADÁSUNKAT BIZTOSÍTJA

Ha teheted, támogass minket!
KÖSZÖNJÜK!

2022 © Családpásztor Evangelizációs Szolgálat
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató