„Másodszor vettünk részt a házasoknak szóló programon. Mindkét alkalommal közelebb kerültünk egymáshoz és a jó Istenhez. Tudatosult bennünk, hogy nem vagyunk egyedül, hiszen Jézus is velünk szenved, és nem csak szenved, hanem megmutatja a kivezető utat is. Mindig van feltámadás és nem szabad feladni. Sokat jelentett számunkra, hogy hallhattuk a házaspárok tanúságtételét, hiszen magunkra ismertünk az ők küzdelmeikben és már tudjuk, hogy van kiút, van segítség. Ha mi megtesszük a magunk részét, akkor Isten a többit elvégzi.”

„A lelkinap megerősítés volt annak kapcsán, hogy bármilyen nehézség, szenvedés is van az életünkben, Istenben kapaszkodva, benne bízva, túl tudunk jutni rajta. A Kelemen házaspár tanúságtétele által tudatosult bennünk, hogy egy percre sem szabad hátradőlnünk, a házasságunkon mindig dolgozni kell. Tetszett, hogy kétszer volt páros beszélgetés. Meghitt és felemelő volt a szentségimádás és a szentmise. Köszönjük, hogy ott lehettünk!”

„A hétvége megerősítés volt számunkra abban, hogy a nehézségekből, megpróbáltatásokból van kiút. Van megoldás, Jézus nevében van szabadulás. A Kertész házaspár több pontba foglalták össze a lehetőségeket, amelyeket a szenvedés idején tehetünk. Számomra az ötleteik azért voltak hitelesek, mivel saját tanúságtételükkel is alátámasztották. Bátorítást kaptunk arra, hogy mindazt, amivel küszködünk, tegyük Isten kezébe. Nem közömbös az Úr számára a mi problémánk. A Kristály házaspár saját családi életükbe engedtek betekintést. Meglepett, hogy saját gyermekeik halála sem távolította el Istentől és egymástól őket. Gábor és Beáta tanúságtétele által az tudatosodott bennünk, hogy egy nap sem engedhetjük el magunkat, minden nap komoly fáradságos munka a kitartás, szeretet.”

„Hála és öröm van a szívünkben, hogy részt vehettünk a házaspárok nagyböjti lelkinapján. Megajándékozottnak érezzük magunkat, mivel a lelkinap során sok kegyelemben volt részünk. Bár jól tudtuk, mégis ezen a napon tudatosult bennünk leginkább az, hogy a szenvedéseinkben sem vagyunk egyedül. A Jóisten mindig velünk van, Ő hűséges hozzánk. A megpróbáltatásokkal teli mindennapjainkban sokszor nyomja vállunkat a kereszt, olykor térdünk is megroskad a teher súlya alatt, mi pedig a körülöttünk levő világ zaja miatt nem halljuk meg az Úr hangját, nem érezzük jelenlétét. Ilyenkor azonban tudnunk kell, hogy Isten jelen van, ott van mellettünk, együttérez velünk, gondot visel ránk, ugyanis úgy őriz minket, miként nyáját a pásztor. A kellő időben felénk nyújtja kezét, felemel és kivezet a nehézségeinkből. Ahogy a 34. zsoltárban is írva van: „Sokféle szenvedést ismer meg az igaz, de az Úr mindenből kiszabadítja.” Nem szabad elfelejtenünk, hogy az Úr Jézus értünk szenvedett, ezért mi is „Vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.” (Róm 8, 17). Az a dolgunk csupán, hogy figyeljünk Rá, válaszoljunk a hívására, kövessük Őt, és bízzunk benne! Döntsünk a szeretet mellett minden nap, mert „az Isten szeretet” (1Jn 4, 16). Jézusi lelkülettel fogadjuk el az Úr irgalmát a házasságunkban, és maradjunk meg minden nehézségek közepette is Isten szeretetében, hiszen „ha szeretjük egymást, bennünk marad az Isten, és a szeretete tökéletes lesz bennünk.”

„Azzal a hittel indultunk erre a lelkinapra, hogy Isten valamit készít számunkra, valamit ezáltal is akar üzenni számunkra. Az előadáson és a tanúságtételeken keresztül folyamatosan Isten hangja szólt hozzánk, ami megerősített bennünket abban, hogy Ő nem hagy el minket, nem hagy magunkra a szenvedésben, csak forduljunk hozzá hittel, bizalommal. Hiszen Ő úgy szeret minket, hogy egyszülött Fiát adta értünk, hogy életünk legyen és bőségben legyen. Sokat jelentett számunkra a kettesben töltött idő, beszélgetés, ami attól volt különleges, hogy éreztük a jó Isten jelenlététét újra átéltük a ketten-hármasban érzést. A kiscsoportos beszélgetések során apró tanúságtételek, megtapasztalások hangzottak el, amelyek által egymást gazdagítottuk, és megerősödött bennünk az a tudat, hogy bár mindenkinek megvannak a saját keresztjei, de isten mindig mindenkivel ott van, és ha vele együtt szenvedünk, az Ő dicsőségében is részesülünk. Istennek legyen hála a sok kegyelemért, amit kaptunk.”