Nem véletlen, hogy számos kutatás eredménye szerint is a házassági válságokat többnyire kommunikációs zavarok okozzák; ezek első következménye a családok szétesése, ezt gyakorisági sorrendben a gyermekkori magatartászavarok, majd a szorongásos kórképek és depressziók, illetve a szülők pszichoszomatikus és hangulati betegségei követik.

Bármennyire is elfoglaltak és túlhajszoltak vagyunk, mindenképpen időt kell találnunk egymásra. A közös ebéd vagy vacsora jó alkalom lehet erre, és ha ez nem is valósítható meg naponta a családtagok eltérő napirendje miatt, érdemes közösen meghatározni hetente néhány olyan betartható időpontot, amikor valamennyi családtag együtt étkezik. Napközben is érdemes kihasználni minden kínálkozó alkalmat arra, hogy többet megtudjunk a szeretteinkről. A gyermekeim gyakran akkor mondanak el sok mindent magukról, miközben épp hazaszállítom őket az iskolából. Ezek az autóban „kipattant” rövid beszélgetések természetesen nem helyettesíthetik az együtt töltött minőségi időt, de alkalmat, kiindulópontot adhatnak tartalmasabb együttlétekre.

Jó, ha már kialakultak a családban olyan esti rituálék, amelyek a nap lezárásához, a lefek­véshez kötődnek. A családunk­ban ilyen az esti közös ima, amely szintén jó lehetőség a napi élmények, örömök és gondok megosztására. Miközben hálát adunk a nap eseményeiért, elmondhatjuk egymásnak azt, hogy minek örültünk leginkább a nap folyamán, illetve azt is, hogy mi okozta a legnagyobb fájdalmat.